Március 8-án, kedden ellátogatunk az Országgyűlésbe, a 9 órakor kezdődő Európai Ügyek Bizottsága ülésére, melynek napirendi pontjai:

1.) Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter tájékoztatója a 2011. február 24-25-i Bel- és Igazságügyi tanácsülésen történtekről, különös tekintettel Romániának és Bulgáriának a schengeni térséghez történő csatlakozásának kérdésére

2.) Előterjesztő: Dr. Martonyi János külügyminiszter. A Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről /2009-2010/ szóló J/2425. számú jelentés tárgyalása

Mindenkit sok szeretettel várunk! Aki részt kíván venni a bizottsági ülésen, vasárnapig küldje el nevét az egyuttahallgatokert@gmail.com címre!
 

Pénteken került sor az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának (AFCO) és a magyar civil társadalom képviselőinek találkozására az Országgyűlés Delegációs termében. A találkozóra kilenc civil szervezet kapott meghívót, többek között a Civil Összefogás Fórum, a Pro Minoritate Alapítvány és az Együtt a Hallgatókért (EHA) Egyesület.

A találkozó első fél órájában a delegáció tagjai, illetve a civil szervezetek képviselői mutatkoztak be, majd Carlo Casini bizottsági elnök a polgári kezdeményezésről és az európai parlamenti választási eljárás szabályainak módosításával kapcsolatban kérte ki a civil szervezetek véleményét. Az EHÁ-t képviselő Ernyei Magor kifejtette, hogy az egyesület üdvözli azokat az új jogi eszközöket és jogintézményeket, melyek az európai identitás erősítését szolgálják –ilyen a polgári kezdeményezés, és az európai transznacionális lista gondolata – ugyanakkor hozzátette, hogy az európai identitásnak a mindennapokban is kézzelfoghatónak kell lenni, ezért annak erősítése sokkal inkább az oktatás, kultúra és a civil társadalom feladata, mintsem kizárólag a felülről lefelé építkező politikáé. Ismertette továbbá az AFCO delegáció tagjainak az EHA által készített felmérést, melyre 140 ÁJK-ás hallgató válaszolt. Ebből kiderül, hogy a válaszadók döntő többsége optimista az európai integrációt illetően, ugyanakkor a nemzeti identitás legalább ugyanolyan fontos a hallgatók számára, mint az európai. Végül reményét fejezte ki, hogy a civil kezdeményezés népszerűbb jogintézmény lesz a magyar Alkotmányból ismert népi kezdeményezésnél.

A megbeszélést követően sajtótájékoztatót tartott a bizottság.

Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának (AFCO) hivatalos delegációja 2010. december 9-10-én hivatalos látogatást tesz Budapesten a 2011-es magyar EU elnökség kapcsán. A hivatalos látogatás részeként a bizottság magyar civil szervezetek képviselőivel is találkozik december 10-én az Országgyűlésben. Hallgatói szervezetek közül az Együtt a Hallgatókért (EHA) Egyesület kapott meghívót.

Az Alkotmányügyi Bizottságban jelenleg a polgári kezdeményezés, illetve az európai parlamenti választási eljárás módosítása van napirenden. Ezekről a kérdésekről, valamint az európai identitásról, szuverenitásról lesz a szó a találkozón. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy szavazást kezdeményezünk néhány vitatott kérdésről, hogy megfelelően tudjuk képviselni a magyar jogász és politológus hallgatók álláspontját.

Kérünk, szavazzatok!

Az Európai Unió szlogenje: „válsághelyzetben tanúsított szolidaritás”, magyar változata: "válsághelyzetben a tanúsítandó szolidaritás".

A napokban elfogadása kerülő nyugdíjreform heves kritikákat váltott ki nemcsak ellenzéki, de még kormánypárti szimpatizáns, polgári értékeket valló választópolgárok között is. Csak az egyesületünk levelezőlistája közel félszáz hozzászólást gyűjtött össze a témában, amit csak a felsőoktatási törvénytervezet haladt meg az elmúlt hetekben, 96 hozzászólással. 

A téma megközelítésében több irányba lehet elrugaszkodni.  Van, aki a pénzügyi hatásait vizsgálná, és lesz olyan, aki ismét a demokrácia végét vizionálja. Azonban egy elv nagyon fontos részét képezi a teljes történetnek (a történet teljességért) a politikai pártokon, vagy sokadszor átszámolt számokon, vagy hatalmi rendszerekben gondolkodáson kívül, a szolidaritás. A szó jelentése: valakivel, valakikkel közösséget vállalni, a sajáton kívül eső ügyeket is támogatni. Manapság rendkívül „trendi” szolidárisnak lenni, nemzetközi fórumok, az ENSZ, az EU és a NATO is előszeretettel hirdeti programjait a szolidaritás jegyében.  De szolidarítunk a hajléktalannal, a beteggel, az árvízkárosulttal, s talán csak a fizetésünk jó részének hiányán észleljük, de szolidaritunk a mai több millió magyar nyugdíjassal is. S jól van ez így, szolidarítani kell. A fejlődő világ már korábban felismerte, és némiképp bűntudat vezérelve dekolonizált régi barátai iránt döntött amellett, hogy pénzügyileg is segítséget nyújt a harmadik világ elmaradt népei számára. Az másik kérdés, hogy szolidárisak csak úgy nem szoktak az emberek kompenzáció nélkül lenni. Pedig itt lenne az ideje. Mint ahogy a támogató országoknak megéri a harmadik világ országait felemelni tengernyi, főleg gazdasági okból. Fel kell ismernünk, hogy szolidaritani megéri nekünk is, mert ha szolidarítunk, elvárhatjuk, hogy felénk is szolidárisak legyenek. Gondolhatunk arra, hogy ha Németország, ahogy arról több elemző feltételezi, a Lisszaboni szerződés adta lehetőséggel élve kiugrást tervez az Unióból, és ezzel egy szolidárissal kevesebb lesz. De épp ilyen eset, ha a magyar munkavállaló nem hajlandó szolidarítani a mai 84 évessel. Sajnos magánynyugdíj tagság és befizetések ide vagy oda, nem kellene csak úgy cserbenhagyni azt, aki segítségre szorul. Jelen esetben ez az állam, közvetve pedig napjaink nyugdíjasai. Vagyis jobban mondva nem kellene cserbenhagyni, de lehet. Viszont mindig fenn áll a veszélye, hogy a kiugró egyedül marad. És egyedül lenni a mai világban, semmilyen téren sem jó. De mit lehet tenni, mi szolidarítani is csak kicsit máshogy tudunk, kicsit magyarosan, a mi szánk íze szerint: éljen a szolidaritás, csak pénzembe nem kerüljön!

 Molnár Fanni Eszter írása

„Tisztelt Alkotmányos Bíróság!

Hajléktalanként fordulok a tisztel alkotmánybírósághoz, hogy alkotmányos jogaim figyelmen kívül hagyásai miatt visszamenőleg a magyar társadalmat semmisítse meg, mely gonosz módon magából kivetett és kivetve tart.

Illetékesen az tisztelt jogász urakhoz fordulásomat arra alapozom, hogy elpanaszolom a magyar társadalom 2005-re visszamenőleg minden alkotmányos jogomban megsértett. A társadalom élethez való jogomat semmibe vette, emberi méltóságomhoz való jogom ellenére a tisztelt Alkotmányos urak is láthatják, ha meglátogatnak egyszer, hogy a társadalom hagyta, hogy saját piszkomban fetrengjek. Járandóságomat az egészséges környezetre főleg számon kívánom kérni mindenkin, mert alkotmányellenesen egészségtelenül tartanak és jogomat a jobb és szebb környezethez a mai napig nem támogatják. Munkához való jogom legnagyobb sérelme, hogy nekem munkát senki nem ad, pedig hallottam, hogy abban a fő papírosban le lett írva, hogy nekem a munka jár. A szociális biztonságomat a Jankón, meg annak fiatal haverján kívül senki nem biztosítja. A szociális intézmények rendszerét nem áll módomban látogatni, mert nehezemre esik annyit elmászkálnom, de felháborít, hogy a szociálisan érzéketlen társadalom nem lát el másmilyen módon.  A kulturális jogomban korlátozottságom miatt szintén nem tesz semmit a társadalom és nem biztosítja, hogy színházba bejárjak, pedig én szívesen bemennék. Tisztelt Alkotmányőrző nagyurak, legyenek kedvesek részemre megállapítani tehát a magyar társadalom alkotmányellenességét és őket 2005-re visszamenő hatállyal megszüntetni,  mivel azóta vagyok köreikben kirekesztődve. Utólagosan megemlíteném, hogy a tulajdonhoz fűződő jogomat nem kívánom panaszomban felhozakodni, minthogy tulajdonom nincsen és úgy hallottam mostanában, hogy ahhoz Önök nem is nagyon értenek.”

Molnár Fanni Eszter írása