„Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.” (Magyarország Alaptörvénye, Nemzeti Hitvallás)

Mi, konzervatív fiatal joghallgatók az előttünk álló életet tiszta lappal akarjuk kezdeni. Az Alaptörvénnyel összhangban valljuk, hogy a szellemi és lelki megújulásra kell építenünk a közös jövőnket, éppen ezért a múlt lezáratlan ügyeiből származó terheket nem kívánjuk magunkkal cipelni a következő évtizedekben.

A rendszerváltás hibája azon a téves feltételezésen alapult, hogy az idő múlásával a kommunista-szocialista rendszer ügynökeinek, tartótisztjeinek erkölcsi felelőssége elfelejtődik. Az ügynökmúlt rendezetlensége ugyanakkor azóta is több közéleti és magánéleti konfliktus alapja. Bárki bármikor megvádolható, és a vádak egyértelmű bizonyítása vagy cáfolata a nyilvánosság előtt lehetetlen.

Üdvözöljük az Országgyűlés, valamint a Kormány azon döntéseit, melyekkel 2010 óta bizonyítja elhivatottságát a kommunista múlttal való szembenézés terén, így többek között az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényt és az Alaptörvény kommunizmusra vonatkozó passzusait. Fontosnak tartjuk, hogy a múlt lezárását és az azzal való teljes szembenézést az Országgyűlés további jogszabályi eszközökkel tegye lehetővé. Magyarország és a mi generációnk jövőjét nem lehet be nem vallott titkokra, félreértésekre és feltételezésekre építeni. Tisztán akarunk látni: ki lehet erkölcsi példa számunkra, és ki nem. Tisztában vagyunk a kérdés összetettségével, ezért a szabályozás alapos kimunkálást igényel. Mintaként ajánljuk az ügynökkérdés német (Gesetz über die Unterlagen des Staatssicherheitsdienstes der ehemaligen Deutschen Demokratischen Republik, 20.12.1991), illetve román (Ordonanta de urgenta privind accesul la propriul dosar si deconspirarea Securitatii, oug nr. 24/2008) szabályozását.

Bízunk benne, hogy a közeljövőben a parlament egy, a kormányerők által is támogatott, alaposan kidolgozott törvényjavaslattal oldja meg az ügynöklisták körüli tarthatatlan helyzetet.

Az Együtt a Hallgatókért Kulturális és Közéleti Egyesület nevében:

Ernyei Magor és Fehér Zoltán 

 Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar joghallgatóiból álló Együtt a Hallgatókért Kulturális és Közéleti Egyesület (EHA) sok szeretettel üdvözli karunk váratlan és zajos vendégeit! Bár szívesen látjuk őket hívatlanul is, vendégszeretetünknek határt szab, hogy joghallgatókként nem tudunk a jogtipráshoz asszisztálni. Szabadságot szerető fiatalok vagyunk, így számunkra is fontos érték a véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága, de elutasítjuk a véleménynyilvánítás minden olyan formáját, mely a szabályok áthágásával jár.

Ezért felszólítjuk a Hallgatói Hálózat tagjait, hogy véleményüket függetlenül, a ’68-as diáklázadásokat idéző, a jogi kar szellemiségétől idegen módszerek mellőzésével és a 375 éves egyetemünk tekintélyének megőrzésével juttassák kifejezésre! Felszólítjuk egyúttal a Hallgatói Hálózatot, hogy ne keltse azt a látszatot, mintha karunk hallgatói szervezték volna a mai jogtalan egyetemfoglalást. A hallgatói érdekek képviselete csakis kulturált és konstruktív párbeszéd útján valósítható meg, az ilyen akciók a hatékony érdekképviseletet akadályozzák.

Az Egyesület nevében:

Ernyei Magor

 Előzmény: 

Kedves Polgár Dóra!

Mi, az ELTE ÁJK-ás egyetemistákból álló Együtt a Hallgatókért Egyesület tagjai felháborodva vettük tudomásul, hogy karunkat díszletnek használva azt a hamis benyomást kelted, hogy egyetemistáink törekvéseidben támogatnak. Kedves Dóra, nem tetszik nekünk ez a rendszer! Nem tetszik, hogy civil köntösben a gyurcsányista eszméket karunk környékén is terjeszteni akarod! Nem tetszik, hogy a 2006-os szemkilövetések és brutális rendőri túlkapások megítélése számodra nem tiszta! Nem tetszik, hogy a határon túli magyarokat megtagadó őszödi miniszterelnöknek szerinted helye van a politikában!

Kedves Dóra, tévedsz, amikor azt hiszed, hogy apátia van az egyetemünkön. Közéleti, politikai, felsőoktatási kérdésekkel rendszeresen foglalkozunk, egyszerűen Veled és az országot válságba taszító miniszterelnök eszméivel nem tudunk azonosulni!

Üdvözlettel:

Együtt a Hallgatókért Egyesület

Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvénytervezet előterjesztője, Gulyás Gergely országgyűlési képviselő volt a vendége november 16-án az Együtt a Hallgatókért Egyesület által szervezett beszélgetésnek. Képviselő úr jó hangulatban és közvetlenül válaszolt az izgalmasabbnál izgalmasabb kérdésekre.

Körülbelül ötven egyetemista vett részt az előadáson

Az est témájának aktualitását az adta, hogy több mint húsz évvel a rendszerváltozás után is megoldatlan a pártállam által  1956-ban elkövetett bűntettekkel kapcsolatos igazságtétel ügye. Bár a rendszerváltozás után többen tettek lépéseket ennek érdekében, a sortűzperek kivételével semmilyen ügy nem került még bírósági szakaszba sem. Az első ilyen kísérlet a Zétényi-Takács féle törvényjavaslat volt, amit a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt. A javaslat lényege abban állt, hogy a szabadon választott Országgyűlés megalakulásáig, vagyis 1990. május 2-ig nyugszik az elévülési ideje mindazon bűntetteknek, amelyeket a javaslat az igazságtétel tárgyában leginkább érintettnek tart. Gulyás Gergely elmondta, hogy az alkotmánybírósági döntés rendkívül színvonalas indoklása a jogbiztonságot, mint az igazságosságnál is fontosabb szempontot jelöli meg. Az igazságtétel iránti politikai akarat alapvetően a politikai paletta jobboldalán jelentkezik, és ennek az akaratnak a keresztülvitele hatékonyan és teljes biztonsággal csakis a jelenlegi politikai helyzetben lett lehetséges.

Képviselő úr szerint az igazságtétel ügye tipikus példája annak, amikor a jogalkalmazói bizonytalanságot jogalkotással lehet csak rendezni. Gulyás Gergely javaslata arra irányul, hogy a jogdogmatika világából a magyar joganyagba is kerüljön be az emberiesség elleni bűncselekmény fogalma, amit egyébként nemzetközi szerződéses alapon is lehetett volna a pártállami rendszerben elkövetett bűntettek ellen alkalmazni, de erre valamilyen okból nem került sor. A törvényjavaslat célja a tisztánlátás lehetővé tétele, elsősorban elvi okokból, hiszen a törvényjavaslat valószínűleg már csak egy szűkebb kört érinthetne. Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlensége, illetve maga a javaslat sem érinti a Btk. emberiség elleni bűnökről szóló részét, attól teljesen elkülönül. Képviselő úr rámutatott arra is, hogy javaslata a nemzetközi összehasonlítás próbáját is kiállja, külföldi példákat említve emellett leszögezte, hogy nem önmagában való célja a javaslatnak, hogy idős emberek hosszú éveket börtönben töltsenek, hanem az, hogy a társadalom számára nyilvánvalóvá váljon, hogy az elkövetett cselekményekért ebben a körben is vállalni kell a felelősséget.

Felmerült a kérdés, hogy a társadalom mennyire igényli az igazságtételt. Gulyás Gergely szerint az esetleges ellenzők nagyrészt nem elvi alapon helyezkednek szembe az igazságtétellel, hanem nem érzik akut problémának, erre hozva példának azt az ellenzéki felszólalót, aki szerint ilyen magas üzemanyagárak mellett az igazságtétel ügyét boncolgatni felesleges. Felvetődött az is, hogy nem hat-e ebben az is közre, hogy sokan még ma is nosztalgiát éreznek a Kádár-éra iránt? A válasz alapja az volt, hogy az igazság valahol félúton van, hiszen a vasfüggöny mögötti államokhoz viszonyítva tényleg jobban éltek a magyarok, csak az a kérdés, hogy milyen áron: ezzel a gazdasági örökséggel is szembe kell nézni az igazságtétel ügyéhez hasonlóan. Gulyás Gergely úgy látja, hogy a probléma gyökeres kezelésére akkor lenne lehetőség, ha a magyar politikában kialakulna egy nemzeti minimum, amiben alapvető kérdések a helyükre kerülnek.

A helyzet nem reménytelen, az emberiesség elleni bűncselekményekről szóló parlamenti vita alapján legalábbis van ok a reménykedésre.  

Melles Marcell

 November 28-án, hétfőn 13 órától ellátogatunk az Országgyűlés plenáris ülésére. Aki jönni szeretne - és biztosan tud jönni - keddig (nov. 22-ig) küldje el nevét és személyi számát az ehaegyesulet@gmail.com e-mail címre.